Máriatövis
A máriatövist már a középkorban is sikerrel használták az epe- és májpanaszok kezelésére, például Melius Juhász Péter Herbáriumában (1578) elsősorban étvágygerjesztő, hasfájást enyhítő, görcsoldó szerként szerepelt.
Hatásosságáról még régebben, Dioszkoridész és Plinius is említést tett műveiben.
A májproblémák fitoterápiával való kezelése évszázados múltra tekint vissza.
Fészeksek családjához tartozik
Tartalmaz: fehérjét, flavonoidokat, poliineket, gyógyászati szempontból a szilimarinnak nevezett vegyületkeverék jelentős, mely a maghéjban található és pontosan szilibinint, szilikrisztint, szilidianint és izoszilibinint tartalmaz
májvédő hatású, - májgyulladást csökkentő, - májzsírosodás ellen
Több mint kétezer éve használják hagyományos gyógymódként olyan neurológiai betegségek kezelésére, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór.
Külsőleg: Az akne egy krónikus gyulladásos bőrbetegségre is hatásos
Napi 1500 mg-nál több szilimarin hashajtó hatású lehet, illetve megjelenhetnek enyhe allergiás reakciók is
A terhes nők, a cukorbetegek és azok, akik allergiásak, óvatosan használják- kérjék ki orvosuk tanácsát
A népi gyógyászatban évszázadok óta alkalmazott máriatövis ma már számos vény nélkül kapható, májvédő étrend-kiegészítő fő összetevőjeként is alkalmazzák.
Mária tövises tejének is hívják. Ennek egy régi monda az alapja, mely szerint Mária menekülni kényszerült Jézussal, és futtában gyorsan megszoptatta, majd miután végzett, egy csepp tej hullott az egyik közeli virágra. Ebből lett a máriatövis.